Sütőtökös sabji

Sütőtökből rengeteg különféle sabjit lehet készíteni.
Az itt leírt változat, egy eredeti, indiai, radhavallabhás spekuláció :)
A Krisna-völgyi 2016-os októberi sütőtök fesztiválon debütáltam ezzel a recepttel.

Hozzávalók:
 - 1 liter kockára vágott sütőtök
 - 1 liter kockára vágott krumpli kisütve
 - 0,5 liter zöldborsó
 - 1 liter felkockázott padlizsán kisütve
 - 0,5 liter körd (házisajt) kisütve, beáztatva sós kurkumás savóban (új ablakban nyílik a receptje)
 - 0,5 liter paradicsom meghámozva (forró vízzel) és felkockázva
 -  só, mondhatnám, hogy ízlés szerint, de inkább azt mondom, hogy 5 liter végeredményhez 2 evőkanállal
 - 2 dl tejszín
 - 1 csomó petrezselyem zöldje 

Csonsz:
 - 1 ek fekete mustármag
 - 1 ek római kömény
 - 1 db egész csili
 - 5 db curry levél
 - 1 tk lepkeszegmag
 - 1 tk asafoetida
 - 1 tk kurkuma

Először a csonsz-t készítjük el. Felforrósítunk 2 ek olajat (mindenki döntse el, hogy milyen olajat használ, ami megfelelő az egészségügyi és anyagi helyzetének). Mi napraforgó olajat használtunk.
Belerakjuk a felsorolt fűszereket, a felsorolás sorrendjében. Amikor a fekete mustármag kipattogott, akkor érdemes levenni az edényt a tűzről, és a többi fűszert tűz nélkül a legjobb belerakni.
Ha ezt ügyesen megcsináltuk, (lehet hogy nem fog elsőre sikerülni, túl meleg, vagy túl hideg az olaj, vagy bármi más miatt, de ne adjuk fel, kísérletezgessünk csak) akkor beletesszük a felkockázott sütőtököt. Kicsit átforgatjuk az olajon, majd 2-3 perc elteltével felöntjük kb 0,5 liter vízzel. Beletesszük a zöldborsót is, valamint a sót.
Felforr, 10 percig főzzük, majd hozzáadjuk a felkockázott paradicsomot, sült krumplit, sült kördöt és a sült padlizsánt. beletesszük a tejszínt, és a finomra vágott petrezselymet is. Az állagát is ilyenkor állítjuk be. Ha száraznak érzed, tegyél még bele egy kis vizet. Ha hígnak, hát akkor még egy kis sült krumplival lehet sűríteni, ha rászánod magad az újabb pucolásra, sütésre. De ne aggódj, ha híg lenne, az sem baj. Még rottyantunk rajta egyet (kettőt) és kész. Ha növényi tejszínt használunk, (kókusz, szója, stb) akkor azt csak akkor tegyük bele, ha már levettük a tűzről, különben kicsapódik, és "beikrásodik". Szóval veszít a selymességéből és az esztétikai értékéből.

Sok sikert mindenkinek!
Talán egyszer lesz fotó is róla :-)

Kalácsfonás 4-es fonással

Ez egy szuper dolog! Próbáljátok meg ti is!
Én nagyon boldog vagyok, hogy tudom, és még boldogabb, hogy megoszthatom veletek ezt a tudást.

Egytálételek - Zöldséges köles

Ezt az ételkategóriát rendkívül változatosan lehet elkészíteni, ha megismerjük az egytálételek készítésének alapelveit. Ez egy olyan ételtípus, ami szinte korlátlan szabadságot ad a szakácsnak, hogy kedvére kísérletezhessen az alapanyagok, a fűszerezés és az állag terén. Ebben a kategóriában az a legfontosabb, hogy megtaláljuk a legtökéletesebb arányt, legalábbis ami a mi ízlésünk szerint annak számít. Tehát a három tényező – alapanyag, fűszerezés és állag – háromféleképpen fogja befolyásolni a végeredményt. Kezdjük az állagnál.

Először is azt kell kitalálnunk, hogy mennyire folyékony, vagy épp szilárd állagúra szeretnénk készíteni ételünket. Minél folyékonyabbra sikerül, annál könnyebben csúszik, tehát annál többet lehet belőle fogyasztani. Az állag meghatározása nem csak az ízlésünkön, hanem az időjáráson is múlhat. A hideg, szelesebb időben jobban eshet a szilárdabb étel. Ha pedig már nyarat írunk, akkor sokkal kívánatosabb lehet a folyékony, szinte már leveshez hasonló, híg állagú ételkészítmény.

A másik fontos rész a fűszerezés. A fűszerekkel meghatározhatjuk azt, hogy mennyire szeretnénk színesre, pikánsra, magyarosra, olaszosra, mexikóiasra, franciásra, vagy esetleg indiaiasra készíteni az ételt. A fűszerezéssel jelleget adunk az ételeinknek. Ez mindenféle ételre igaz, nem csak az egytálételekre. Ha kevesebbet használunk belőlük, mint amennyit megkívánna az étel, vagy az étkező személyek, akkor jellegtelenné tesszük azt. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a különböző országokra jellemző fűszerezéseket összevegyítjük, vagy ha egy bizonyos ország nemzeti ételéhez egy másik ország jellegzetes ízvilágát rendeljük hozzá. Abban az esetben viszont, ha gyerekeknek, vagy diétára fogott vendégeknek is főzünk, indokolt lehet a fűszerek visszafogása, vagy akár a teljes mellőzése is. A kicsiket nem ugyanazzal tudjuk lehengerelni, mint a felnőtteket. A gyerekek azt nézik, hogy mit kapnak, és hogy az mennyire szép. Az íz másodlagos számukra. Persze legyen finom is, de az ő ízlésük szerint ez leggyakrabban nem a fűszereket, hanem a sót jelenti. Ha szép az étel, nincs benne egész fűszer csak őrölt, és elég sós, de nem túl sós, akkor ezzel már túl is szárnyaltunk mindenféle elvárást, amit támaszthatnak felénk.

A harmadik tényező az alapanyag. Az egytálételek jellemzője az, hogy zöldségek és valamilyen gabonaféle is van bennük. A zöldségek variációja az adott országtól, az évszaktól, vagy a pénztárcánktól függ legjobban. Mivel ez nagyon változatos listát adhat, ezért csak néhány zöldségfélét adok példaként, amit szinte mindenhol be lehet szerezni. Tehetsz bele répát, karfiolt, brokkolit, zellert, zöldbabot, zöldborsót, sütőtököt, karalábét, céklát, vagy morzsolt kukoricát, ami neked a legszimpatikusabb, vagy ami nálatok terem. Ha van benne két- vagy háromféle zöldség, akkor az már bőven elegendő. A gabonafélék közül legnépszerűbb a rizs, de ezzel még koránt sincs vége a felsorolásnak. Rizs helyett tehetsz bele kölest, hajdinát, árpát, bulgurt, kusz-kuszt, vagy akár gabonapelyheket is. A lényeg mindig a gabona mennyiségén van. Kezdetnek adnék egy példát, amit nevezhetnék ideálisnak is, de ez csak az én ízlésem szerint lenne ideális. Tehát, ha például 2 liter egytálételt szeretnél készíteni, akkor 8 és 15 dkg között legyen a gabonamennyiség benne. Ha nem szeretnél kockáztatni a gabona puhaságát illetően, akkor főzd meg külön az ételtől, hogy biztosan jól átfőtt legyen. Dupla vízben megfő 20 perc főzés után.

Most leírok egy receptet, hogy összeálljon előtted is a teljes kép. Hangsúlyozom, hogy ez nem etalon, hanem csak egy kiindulási pont számodra, amit tetszőlegesen változtathatsz attól függően, hogy neked mit kíván az ízlésed, vagy, hogy milyen alapanyagok állnak rendelkezésedre.

Hozzávalók: 

-      20 dkg répa, zsüliennre vágva 

         20 dkg zöldborsó 

         20 dkg karfiol, kis rózsákra szedve 

         12 dkg köles

-          fűszerek: 1 evőkanál fűszerkömény, késhegynyitől fél teáskanál mennyiségig változtatható őrölt fekete vagy fehér bors, 1 evőkanál só, 2 evőkanál őrölt pirospaprika, 1 csomó petrezselyem zöldje

-          4 evőkanál olaj

Tégy fel 4 evőkanál olajat egy edénybe, amibe kényelmesen belefér 2 liter étel. Hevítsd fel az olajat. Pár másodpercre dobd bele a fűszerköményt és a borsot. Tedd hozzá a répát és a karfiolt. 2-3 perc pirítás után öntsd fel 1 liter vízzel. Tedd bele a zöldborsót és a sót is. Ha felforrt, tedd bele a kölest. Ha nem lenne meg a 2 liter, akkor tégy annyi vizet még hozzá, hogy elérje a 2 litert. Főzd kislángon, amíg meg nem puhultak benne a zöldségek és a köles. Ez kb 20 perc, miután újra felforrt. Ha minden puha, akkor keverd bele a felaprított petrezselyem leveleket is.

Finomabb lesz a köles, ha az is pirítva van az ételben. Ezért én sokszor rászánom az energiát, hogy külön készítem el. Ebben az esetben, a folyamat annyiban más, hogy köles nélkül főzzük a „levest”, és akkor tesszük bele a főtt kölest, amikor már megpuhultak benne a zöldségfélék. Óvatosan beleszedjük a kölest, belekeverjük a petrezselymet, és kész.

Alma csatni - apple chutney

Ahogy a mondás tartja: "a jó csatni olyan édes, hogy nem lehet otthagyni, de olyan csípős, hogy nem lehet megenni".
A csatnik a frissensültek párjai, az indiai étkezésben. Szerepe jelentős, mert az étkezés során a gyomorban lévő tűz felélesztése a feladata. Ezért az étkezés elején is lehet fogyasztani. Édes íze meghozza az étvágyat, csípőssége pedig a tüzet. A frissensültek lehetnek fasírt jellegűek, vagy különlegesebb indiai csodaságok is, mint például a katmir vada, vagy az alu-patra.

Akkor ennek fényében, álljon itt még egy csodálatos csatni recept.

Hozzávalók:
- 1 kg alma
- 30 dkg cukor
- 2 evőkanál olaj
- 1 db 6-8 cm hosszúságú fahéj rúd
- 1 teáskanál ánizsmag
- 3 db egész csili, vagy 1 tk por csili
- 1 csipet kurkuma

Elkészítése:

Érdemes lehámozni az almát, de ha nagyon nincs rá időd, akkor hagyhatod rajta is. Esztétikusabb a csatni, ha hámozott almát használunk. Fel kell kockázni, minél kisebb kockákra.
Végy egy fazekat, ami kb 3-4 literes. Töröld szárazra. 
Tedd bele az olajat, és hevítsd fel, hogy megjelenjen az első füstcsík.
Ekkor tedd bele a fahéjat, az egész csilit (ha azt használsz) és az ánizst. Ha nincs ánizs, akkor lehet helyettesíteni csillagánizzsal, vagy édesköménymaggal, esetleg ki is lehet hagyni (valószínűleg nem fog leszakadni az égbolt). Ha a fűszerek kezdenek sülni, és pattogni, akkor bele lehet tenni az előkészített almát.
Kicsit meg kell kevergetni, utána mehet bele a cukor, és a por csili (ha azt használsz).
1-2 percenként kell kavargatni, amíg fel nem forr. Utána is 1-2 percenként, hogy le ne égjen :)
Mindezt 30-40 percen keresztül kell folytatni, amíg szép, fényes, nem lesz a csatni színe.
Az állagának olyannak kell lennie, mint a folyékony lekvár. Tehát nem folyékony, hanem szilárd, de olyan legyen, ami könnyen ki tud csusszanni az edényből. Amikor belerakjuk a cukrot az elején, akkor még viszonylag híg, mint egy almaleves. De a főzés során elpárolog a benne lévő víz, és szépen lassan csatnivá sűrűsödik.
Hamarosan lesznek képek is.

Üdv néked, sok sikert, és szép napot!

Radha vallabha das

Piskóta süti - tojás nélkül

Ha nem is tökéletesen indiai, de mindenképpen különleges, mert nincs benne tojás

A'la Radha vallabha 

 Ennek a sütinek a hiteles receptje Rohini matajitól származik, és a "108 édesség tojás nélkül" című csodálatos szakácskönyve tartalmazza. Volt egy idő, amikor annyira tökéletes sikerült a süti többször is egymás után, hogy elhittem magamról, hogy mestere vagyok a süti sütésnek. Utána valamiért többször egymás után nem sikerült. Ragacsos lett, sületlen, nem kelt meg, elégett az alja, stb. Teljesen összetört az illúzióm, hogy mester vagyok. Többször kértem meg más szakácsokat, hogy ők süssék meg, mert én valamiért nem tudom. Idővel újra átgondoltam a hibákat, és az előtte lévő sikereket, és végigfuttattam újra a süti sütő programomat. Először elméletben, aztán gyakorlatban is. Rájöttem a hibákra, és újra elkezdtem sütni, nagy figyelemmel és türelemmel. Csodák csodájára ismét sikerült az alkotás.
Na most már tényleg jöjjön a recept.

 Hozzávalók:
- 40 dkg liszt (ez lehet fehér liszt, de az egészségesebb végeredmény érdekében keverhetjük fele-fele arányban teljes kiőrlésű liszttel is. Sőt, akár 100% barna liszttel is tökéletesen működik.)
- 30 dkg cukor (mindenki döntse le saját maga, hogy milyen fajtát, és milyen színűt választ az ízlésének, egészségének, és pénztárcájának megfelelően)
- 3,5 dl tej (lehet víz is, de akkor kicsit több cukor kell hozzá, kb 40 dkg)
- 2 teáskanál sütőpor
- 2 teáskanál szódabikarbóna
- 2 kis zacskó vaníliás cukor (20 gramm)
- 2 evőkanál méz
- 1 dl joghurt
- 2 dl olaj (na ezt többször kifelejtettem belőle :) ettől függetlenül sokszor sikerült enélkül is. )
- valamilyen ízesítő vagy díszítő anyag, ami lehet 4 evőkanál kakaó-, vagy kerobpor, 20 dkg gyümölcs, 20 dkg olajos magvak, de mindezek nélkül is tökéletesen megállja a helyét. Főleg, ha van hozzá csokimártás, vagy finom baracklekvár)

 Elkészítése:
- gyújtsd be a sütőt
- keverj össze minden hozzávalót egy tálban
- ecsettel olajozd ki a tepsit, majd lisztezd meg (használhatsz sütőpapírt is - én sose szoktam)
- öntsd bele a masszát
- ha a sütő felmelegedett 180 C fokra, akkor tedd be a tepsit
- ügyelj arra, hogy ne melegedjen túl, vagy ne csökkenjen a sütő hőmérséklete sütés közben
- 35-40 perc elteltével fordítsd meg a tepsit a sütőben
- még 20-30 perc sütés után elvileg kész a süti :)
gyakorlatilag viszont - sütő függvényében - lehet, hogy már 40 perc is elég összesen, vagy 1 és negyed óra. 
De általánosságban 1 óra a menetidő.
Sok sikert! Sok türelmet! Jó lesz, meglátod! Csak el ne bízd magad, ha kétszer is sikerül egymás után :D

 Ha kész, várd meg míg kihűl, utána felkockázhatod. Ha van időd, minden egyes kockát félbevághatsz, és lekvárt tehetsz a középre. A fényképek is erről a fajtáról készültek. Lehet az egész sütit is megfelezni hosszában, majd belekvározni, és aztán felkockázni, de nekem sose sikerül egyenletesen az egész sütit megfelezni. Hol vékonyabb lesz, hol vastagabb, ezért megmaradok a biztos ami bizonytalannál, vagyis minden egyes kockát megfelezek, és megkrémezek. Ja igen, ha van  egy jó palacsintakrémed, vagy mogyorókrémed, akkor azt is betöltheted a sütibe.